A nemzetgazdasági miniszter május 22-én az Országgyűlés elé terjesztette az távszerencsejátékról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslattal kapcsolatos zárószavazásra előreláthatóan május 13-án kerülhet sor.
A javaslat kifejti, hogy a szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak milyen engedélyekkel kell rendelkezniük, és mekkora mértékű adókat kell fizetniük.
Persze sokan, akik az internetes szerencsejátékokban érdekeltek (online póker, sportfogadás stb..), erre csak a vállukat vonogatják. Hiszen őket elsősorban az érdekli, hogy nekik a nyereményeik után mekkora adót kell majd befizetniük.
Számukra a jó hír az, hogy a törvényjavaslat szerint a játékosoknak, a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.
Tehát ha a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor a nyeremények adómentesek lesznek. De csak és kizárólag abban az esetben, ha a nyeremény olyan internetes oldalról származik, amelyik hazánkban működési engedéllyel rendelkezik.
A törvényjavaslat szerint a szerencsejátékot szervező magántársaságoknak koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük. !Játéktípusonként!
- A koncessziós díj nagysága évente százmillió forint / játéktípus. A törvényjavaslat szerint a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
- A játékadó a tiszta játékbevétel (a befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete) 20%-a. Ezt az összeget a társaságoknak kéthetente kell majd teljesíteniük.
- A felügyeleti díj mértéke 2,5 %. Minimum 100 ezer forint, de legfeljebb 50 millió forint. Ha a társaság Magyarországon elhelyez egy másodlagos adattároló szervert (ezzel megkönnyítve a felügyeletet) akkor 25 %-os kedvezményt kap.
Ennek pedig meglehet az lesz a következménye, hogy sok szolgáltató ezeket a díjakat nem lesz hajlandó kifizetni, mert viszonylag kevés magyar felhasználója van. Mivel az adók és az egyéb költségek nagysága meghaladja a játékosokból származó bevételeiket, ezért egész egyszerűen kivonulnak a hazai piacról.
A koncessziós jogok és az engedélyek kiadásáról a NAV (Nemzeti Adó és Vámhivatal) dönt. Az engedélyek legfeljebb öt évre szólhatnak, azonban a számuk nem korlátozott.
Az internetes szerencsejáték szervezőjének a NAV számára folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a működtető szerveréhez.
A törvényjavaslatban szerepel az illegális távszerencsejáték szervezése esetén alkalmazható internetes blokkolás is. Azaz, ha valamelyik oldal a kiszabott díjakat nem hajlandó befizetni, nem rendelkezik engedéllyel akkor a magyar játékosok számára egyszerűen nem lesz hozzáférhető. Ez pedig biztos, hogy nagy nemtetszést fog kiváltani.
A NAV határozata alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közreműködésével az illegális szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető.
Azok a hírközlési szolgáltatók amelyek a blokkolási kötelezettségnek nem tesznek eleget 100-500 ezer forint bírsággal sújthatók.
A törvényjavaslat a pénzmosást megelőzendően kitér még arra is, hogy játékosként csak és kizárólag természetes személyek vehetők nyilvántartásba. A játékosoknak egy-egy oldalon csak egy számlájuk lehet.
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide:billybones81@gmail.com
A törvényjavaslattal kapcsolatos zárószavazásra előreláthatóan május 13-án kerülhet sor.
A javaslat kifejti, hogy a szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak milyen engedélyekkel kell rendelkezniük, és mekkora mértékű adókat kell fizetniük.
Persze sokan, akik az internetes szerencsejátékokban érdekeltek (online póker, sportfogadás stb..), erre csak a vállukat vonogatják. Hiszen őket elsősorban az érdekli, hogy nekik a nyereményeik után mekkora adót kell majd befizetniük.
Számukra a jó hír az, hogy a törvényjavaslat szerint a játékosoknak, a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.
Tehát ha a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor a nyeremények adómentesek lesznek. De csak és kizárólag abban az esetben, ha a nyeremény olyan internetes oldalról származik, amelyik hazánkban működési engedéllyel rendelkezik.
A törvényjavaslat szerint a szerencsejátékot szervező magántársaságoknak koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük. !Játéktípusonként!
- A koncessziós díj nagysága évente százmillió forint / játéktípus. A törvényjavaslat szerint a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
- A játékadó a tiszta játékbevétel (a befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete) 20%-a. Ezt az összeget a társaságoknak kéthetente kell majd teljesíteniük.
- A felügyeleti díj mértéke 2,5 %. Minimum 100 ezer forint, de legfeljebb 50 millió forint. Ha a társaság Magyarországon elhelyez egy másodlagos adattároló szervert (ezzel megkönnyítve a felügyeletet) akkor 25 %-os kedvezményt kap.
Ennek pedig meglehet az lesz a következménye, hogy sok szolgáltató ezeket a díjakat nem lesz hajlandó kifizetni, mert viszonylag kevés magyar felhasználója van. Mivel az adók és az egyéb költségek nagysága meghaladja a játékosokból származó bevételeiket, ezért egész egyszerűen kivonulnak a hazai piacról.
A koncessziós jogok és az engedélyek kiadásáról a NAV (Nemzeti Adó és Vámhivatal) dönt. Az engedélyek legfeljebb öt évre szólhatnak, azonban a számuk nem korlátozott.
Az internetes szerencsejáték szervezőjének a NAV számára folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a működtető szerveréhez.
A törvényjavaslatban szerepel az illegális távszerencsejáték szervezése esetén alkalmazható internetes blokkolás is. Azaz, ha valamelyik oldal a kiszabott díjakat nem hajlandó befizetni, nem rendelkezik engedéllyel akkor a magyar játékosok számára egyszerűen nem lesz hozzáférhető. Ez pedig biztos, hogy nagy nemtetszést fog kiváltani.
A NAV határozata alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közreműködésével az illegális szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető.
Azok a hírközlési szolgáltatók amelyek a blokkolási kötelezettségnek nem tesznek eleget 100-500 ezer forint bírsággal sújthatók.
A törvényjavaslat a pénzmosást megelőzendően kitér még arra is, hogy játékosként csak és kizárólag természetes személyek vehetők nyilvántartásba. A játékosoknak egy-egy oldalon csak egy számlájuk lehet.
Kérdésed, véleményed van?
Írj ide:billybones81@gmail.com
