2011. december 13., kedd

Készen állok a valódi blackjackre?


plusz,

néhány jó tanács kezdőknek


Minden kezdő blackjack játékos életében előbb vagy utóbb, de eljön az a pillanat, amikor úgy dönt, hogy a tudását valódi pénzben, a kaszinókban is próbára teszi.

Jó néhányan, sajnos túl korán. Sokan közülük ilyenkor, csúnyán megfogalmazva, fejjel, nagy sebességgel nekirohannak a falnak. Az pedig egy elég fájdalmas dolog.

Az óvatosabb típus, (mert hála isten azért ilyenek is vannak, tehát nem koptatom feleslegesen a billentyűket) persze, jó alaposan felkészül. Többségükben viszont ott az az állandó kétkedés, hogy megfelelően felkészültek e, és a félelem, hogy nehogy valamit elrontsanak, már a kezdet kezdetén.

Ebben a cikkben tehát szeretnék néhány alapvető jó tanácsot adni.
 
Azonban, mielőtt a kaszinóba mennél, tarts egy kis önvizsgálatot, és gondold végig a következőket:

Természetesen, ha csapatban játszotok, jobb ha meggyőződtök arról, hogy az alább leírtakat mindenki elsajátította.

1.) Ismered, és végigtanulmányoztad az adott kaszinó játékszabályait, és az egyes szabálymódosításokat?

2. ) Tökéletesen elsajátítottad a hozzá való alapstratégiát?

3.) Képes vagy 20 másodperc alatt megszámolni egy paklit, miközben hallgatod a rádiót, vagy a TV-t, és közben hangosan kommentálod az elhangzottakat?

4.) Képes vagy ugyanezt megtenni hat paklival két perc alatt?

5.) Tökéletesen tudod az alapstratégia variációkat?

6.) Meg tudod becsülni, legalább fél pakli (de a legjobb ha negyed pakli) pontosan, mennyi kártya van a kártyaégetőben?

7.) Ki tudod számolni a TC-t?

8.) Megvan a megfelelő alaptőkéd, aminek az esetleges elvesztése nem befolyásolná hátrányosan az életedet?

9.) Tudod mikor mekkora tétet kell tenned a TC állásához, és az alaptőkédhez mérten?

10.) Képes vagy arra, hogy órákon keresztül fegyelmezetten játssz?  

11.) A fellépő ingadozások esetén is képes vagy higgadt döntéseket hozni?

12.) Ha csapatban játszotok, mindenki ismeri a megbeszélt jelrendszert?

Gondolkozz el alaposan a leírtakon!

Ne feledd, ha ezekre nem vagy képes, azzal csak saját magadnak fogsz ártani! 

Ha valamelyik csapattag ezekre, nem képes, azzal az egész csapatot veszélybe sodorhatja!


Végül következzen néhány tanács:


1. Ha csak felderíted a terepet, a későbbi játékhoz, akkor is tölts el néhány órát a kaszinóban. Lehetőleg valamelyik péntek vagy szombat esti időpontban tedd ezt, amikor nagyobb a vendégek száma. Kevésbé leszel feltűnő. 

2. Egyesek szerint, ilyenkor jobb még csak a blackjack asztalok felé sem nézni. Mások szerint, viszont nem árt ha beülsz egy két körre. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy egészen nyugodtan ülj be játszani, és játssz egy-két leosztást. Persze elterelés gyanánt, próbáld ki a több játékot is.

3. Ne feledkezz meg az álcázásról! Persze amíg csak kis tétekben játszol, nem kell túlzásokba esni, de soha nem árt az óvatosság.

4. Ne felejts el borravalót adni az osztónak.

5. 40 - 50 percenként tarts szünetet. Igyál valamit (ne alkoholt), nézd ahogy mások játszanak, játssz valamelyik másik játékkal stb...

6. Soha ne nyúlj a lapokhoz, vagy az osztó kezéhez.

7. Ha elfáradtál, hagyd abba.

8. Ha éppen egy veszteséges napot fogtál ki, ne akard rögtön az egészet visszanyerni. Jössz még máskor is.

9. Ne akarj tanácsokat osztogatni. Még ha kérik akkor se!

10. Ne állj le vitatkozni az osztóval, a teremfelügyelővel, vagy más játékosokkal. Az eredménye csak annyi lesz, hogy felhívod magadra a figyelmet.

11. Ne hazardírozz.


Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!




Kérdésed, véleményed van? 

Írj ide:  billybones81@gmail.com

2011. november 23., szerda

Blackjack fajták amiket jobb ha elkerülsz


Ha valaki külföldi kaszinókan jár, és egy kicsit is nyitva tartja a szemét annak biztosan feltűnik, hogy egyes helyeken eltérnek a normál szabályoktól.

Ilyenkor az okosabb kártyaszámolók elgondolkodnak azon (nem is ok nélkül), hogy ezek az eltérések mennyire is rontják az esélyeiket az asztalnál. Egyáltalán érdemes-e játszani az ilyen helyeken. 

Ezzel az írással a célom, hogy bemutassam a blackjacknek azokat a változatait amelyeket jobb mindenképpen elkerülni.

Kezdjük rögtön a legveszélyesebbel, amin a legtöbben egyszerűen keresztülsiklanak. 

A blackjack  6:5 arányban fizet  

A legtöbb kaszinóba látogató úgy blackjackezik, vagy úgy játszik más játékokkal, hogy nem tanulmányozzák át alaposan a játékot. Bár rövid távon mindig, minden játékban van esélyünk a győzelemre, hosszútávon, a kaszinó a beépített előnyével "megbosszulja" ezt. A vége tehát veszteség lesz. 
 
Arról persze a kaszinóba látogatók nagy része már hallott, hogy a blackjack hosszútávon legyőzhető. Arról viszont a többség egyáltalán nem, hogy ha a ház a blackjackre 6:5-höz arányban fizet, a megszerzett kevés előnyünk máris jócskán lecsökken.  

Mit is jelent ez az arány?

A blackjackben, ha megnyerünk egy leosztást akkor győzelem esetén a ház 2:1-hez fizet. Nagyon egyszerűen, ez azt akarja mondani, hogy győzelem esetén a feltett tétünk duplát kapjuk vissza. Azaz a nyeremény a feltett tét összege. Tehát ha 1000 Ft-ot teszünk fel és nyerünk, akkor a nyeremény 1000 Ft. Azaz 2000 Ft-ot kapunk vissza.

A blackjack viszont 3:2 arányban fizet, azaz 3 elosztva 2-vel az pontosan 1.5, tehát ha blackjackel győzünk akkor a feltett tétünk másfélszeresét nyerjük. Tehát ha felteszünk 1000 Ft-ot és blackjacket kapunk, akkor a nyeremény 1500 Ft lesz. Azaz összesen 2500 Ft-ot kapunk vissza.

Abban az esetben ha a blackjack 6:5-höz fizet rosszabb lesz a helyzet. Ugyanis 6 osztva 5-el az csak 1.2! 

Tehát ha 1000 Ft-ot feltéve blackjackel nyerünk, akkor a nyereményünk csak 1200 Ft lenne. Tehát csak 2200 Ft-ot kapnánk vissza. Ha ilyen helyen játszol, akkor egészen egyszerűen a ház pénzt spórol meg rajtad.

Olyan ez, mint amikor a bankban egy bizonyos összeget lekötsz, hogy kamatozzon. Azután, amikor a lekötést felbontod, a bank a kamat nagy részét, mindenféle kezelési költségre hivatkozva levonja tőled.

Azzal hogy olyan helyen játszol, ahol a blackjack 6:5-höz fizet, hasonló a helyzet.  

A kaszinók persze előszeretettel kihasználják az alkalmi blackjack játékosokat. Azt a legtöbben (akik egy kicsit is foglalkoztak a blackjackel) tudják, hogy alapvetően a legnagyobb esélyünk akkor van a házzal szemben, ha egy paklis játékot játszunk.

Ez így is van, akkor, ha a blackjack 3:2 arányban fizet. Ilyenkor alapvetően a ház előnye megközelítően 0.18%. Ebben persze lehetnek eltérések az egyes szabálymódosítások miatt.
Például, hogy a Nevada állambeli leggyakoribbakat említsem, szétválasztás után nem lehet duplázni, csak egyszer lehet szétválasztani, az osztónak A6-ra húznia kell. 

Azonban azzal, hogy a blackjack 6:5 arányban fizet a ház előnye körülbelül 1.45%-ra nő!

Tehát ezzel a módosítással a kaszinó, máris közel nyolcszorosára növeli az előnyét.

Persze ezzel a szabállyal nem csak az egy paklis játék során találkozhatsz, hanem más magasabb pakliszámú játékokban is. Hat paklis játék során a ház előnye átlagosan 0.63%. Ha a blackjack 6:5-höz fizet akkor ez megközelítően 1.4 %-os hátrányt jelent.

Tehát ezzel a szabállyal, hat paklis játékban a ház előnye máris közel 2%-ra nő!

Hogy pénzben ez mit is jelent?

Stanford Wong a Professional Blackjack című könyv szerzője az alábbi példát hozza erre:

" A matek egyszerű. Ha egy játékosnak a blackjack 3:2-höz fizet, akkor 10$-os alaptéttel a nyereménye 15$. Ha a blackjack 6:5-höz fizet, akkor csak 12$-t nyer. A különbség 3$, ami nem látszik túl nagynak. Egy normál sebességű játékban a játékos átlagosan ötször kap blackjacket egy óra alatt. Ez azt jelenti, hogy 15$-al azaz másfél téttel keres kevesebbet!"

Tehát soha ne játssz olyan helyeken ahol a blackjack 6:5 arányban fizet!


Folyamatos újrakeverés

Egyes a kaszinókban, ahol nagy a forgalom, vagy egyszerűen arra hivatkozva, hogy ezzel a játékosok érdekében rengeteg időt spórolnak meg, minden leosztás után újrakeverik a paklit.

Tehát a pakli végtelenített lesz!

Ezzel pedig máris eljutottunk az internetes gépi kaszinók szintjére, ahol szintén minden leosztás után újrakeverés következik. 
 
Persze a teljesen amatőrök számára, akik csak a buli kedvéért próbára teszik a szerencséjüket, ez nem jelent semmit. 

Egy profi blackjack játékos viszont tudja, hogy ezzel máris behozhatatlan hátrányba került. Ugyanis azzal, hogy mindig újrakeverik a paklit, csak az alapstratégiából származó előnyünket tudjuk hasznosítani.
Az alapstratégia használata csökkenti ugyan a kaszinó előnyét, de továbbra is hátrányban maradunk.

Ráadásul a végtelenített pakli miatt a hátrányunk tovább nő!

Bryce Carlson a Blackjack For Blood című könyv szerzője szerint azzal, hogy végtelenített paklival játszunk a hátrányunk további 0.67%-al növekedik.

Soha ne játssz olyan helyeken, ahol minden leosztás után újrakeverik a paklit!


Az osztó a shoe egy részét a kezében tartja

Vannak kaszinók ahol a gyanútlan áldozatokat úgy próbálják meg átverni, hogy az osztó az 6-8 megkevert pakli (shoe) egy részét a kezébe veszi, és ilyen módon oszt. A többi lap az osztódobozban marad.

Ha a kezéből elfogytak a lapok, akkor persze újrakeverés történik, az osztódobozban található többi lappal együtt.

Ez persze a gyanútlan hobbijátékos számára úgy tűnik, mintha ez a blackjack, csak 1 vagy 2 paklis játék lenne.

Valójában ezek is több paklis játékok. Ez persze még önmagában nem is lenne baj.

A probléma az egésszel ott van, hogy ez tulajdonképpen olyan, mint egy extra alacsony penetrációjú játék. Képzelje el mindenki, mi történik például akkor, ha hat paklit összekeverünk, majd ebből egy paklit azaz 52 darab lapot kiemelünk és csak ezzel játszunk.

Ebben az egy pakliban a magas és az alacsony lapok aránya máris jelentősen eltér egymástól. Általában ebben az 52 lapban az osztó számára kedvező lapokból (2;3;4;5;6) jóval több lesz, mint a játékos számára kedvező lapokból (10;J;Q;K;A).

Tehát behozhatatlan hátrányban játszanál a kaszinó ellen!

Az ilyen kaszinókban, az asztalokra a "Hand-Held Multi-Deck Game" azaz a "Kézi Több Paklis Játék" feliratot írják. Persze ezt a feliratot aztán igyekeznek valamivel "egészen véletlenül" letakarni. Nehogy idő előtt kiderüljön a turpisság.

Két módszer segítségével azonban már messziről gyanút foghatsz.

Első, hogy az osztó a lapok egy részét a kezében tartja, és így oszt.

Másodszor, nézd meg a lapok hátsó részét. Ha úgy tűnik mintha az osztó csak egy pakliból osztana, de a lapok hátuljának a színe eltérő, akkor biztos, hogy hamis egy paklis játékkal állsz szemben.

Soha ne játssz olyan helyen, ahol az osztó kézből oszt és nem az osztódobozból! 



Superfun 21

A Superfun 21 a hagyományos blackjackhez hasonló játék. A hasonlót nem véletlenül emeltem ki.

Ugyanis ez a játék, megfelelő alapstratégiával, lapszámolással, és tétrakással szintén legyőzhető.

Online kaszinókban azonban ne próbálkozzon vele senki!

A játék lényege röviden:

- a cél szintén a 21-es érték elérése befuccsolás nélkül

- 1 paklival játszák

- az osztó ellenőrzi a 10-es kártyákat és az ászokat

- késői feladás (late surrender) lehetséges bármennyi lapnál

- az osztónak szoft 17-re húznia kell

Tehát ahogy már írtam, ez a játék szintén legyőzhető, a kártyaszámolók nagy örömére.

A probléma ott szokott bekövetkezni, ha valaki nem a megfelelő szisztémával játszik. Másrészt a kaszinók személyzete általában bátran ajánlgatja a kaszinóvendégek számára, azt hazudva hogy a blackjack alapstratégiát használva nyerni fognak.

Ha a superfunhoz, a megfelelő alapstratégiát használjuk, akkor a ház előnye, megközelítően 0.94% lesz.

Ha valaki a blackjack alapstratégiát használja, a kaszinó előnye még nagyobb!

Ha tehát a blackjack alapstratégia szerint akarsz superfun-t, játszani vagy esetleg egy online kaszinóban próbálod meg, nagyon rövid idő alatt, nagyon sokat fogsz veszíteni!

Soha ne játssz Superfun 21-et blackjack alapstratégiával, vagy egy online kaszinóban!



MindPlay asztalok

A MindPlay egy technológia, ami az Angyalszem  technológiához hasonló.

A lényege, hogy minden egyes kártyalapot, egy vonalkódhoz hasonló matricával látnak el. Az osztó előtt egy fekete színű vonalkód leolvasóhoz hasonló érzékelő látható az asztal lapjába építve. Minden egyes lapot, amit kivesz az osztódobozból az osztás előtt végighúz ezen az érzékelőn.
 
A cél, hogy figyelemmel kísérjék a kiosztott lapokat elkerülvén a csalókat.

Na és persze a kártyaszámolókat.

A MindPlayt egy TableEye21-hez hasonló megfigyelőrendszerhez csatolják. A program figyeli, hogy a játékos hogyan játssza meg a kiosztott lapokat, mikor emeli a tétet. Természetesen nyomon követi azt is, hogy a csalók ne tudják a kártyacserélés technikáját alkalmazni. 

Ha valaki csal, kártyaszámolás gyanújába keveredik (a kaszinók szemében a kettő sokszor egy és ugyanaz), akkor a program jelez.

Ránk kártyaszámolókra ez annyiban jelent veszélyt, hogy jóval alaposabb álcázásra van szükség! De ennél nem jobban. Természetesen ha teheted akkor kerüld el az olyan kaszinókat ahol az asztal lapjába, a fentebb leírt érzékelőt látod. Egy problémával kevesebb. Persze attól, még, hogy nem látsz érzékelőket, az nem jelenti hogy nem figyelnek meg.  Mindig figyelj tehát arra, hogy elkerüld a lebukást.

Ha a felsoroltakkal találod megad szemben egyszerűen fordulj meg és sétálj el. Sok kellemetlenségtől kíméled meg magadat.   

Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv

Töltsd le most!



Kérdésed, véleményed van?  
Írj ide: billybones81@gmail.com

2011. október 12., szerda

Megfigyelés a kaszinóban


avagy 

amiről nem szeretnék ha tudnál


Előbb vagy utóbb, de minden kártyaszámoló életében bekövetkezik az a pillanat, amikor elgondolkodik azon, hogy vajon hogyan, és miként tudják megfigyelni a kaszinóban.

Ebben az írásban a célom, hogy röviden bemutassak néhány technológiát, amit a kaszinókban is előszeretettel, használnak. Természetesen azt, hogy ezeket a módszereket hol alkalmazzák nem igazán szeretik a vendégek orrára kötni.

Mielőtt belevágnánk azt azért még el kell mondanom, hogy ezeket a technológiákat, nem pusztán azért fejlesztették ki, hogy a kaszinókban lefüleljék a csalókat és tolvajokat. Még csak nem is a kártyaszámoló csapatok nagy számú feltűnése tette szükségessé ezek kifejlesztését.

Egészen egyszerűen ezek olyan biztonsági rendszerek, amelyek elsősorban a titkosszolgálatok, bűnügyi, és egyéb biztonsági szervek igényére lettek kifejlesztve.   

Tehát önmagában egyik rendszerre sem mondhatjuk, hogy a létrehozóikat rossz szándék vezérelte volna. Az már más kérdés, hogy az üzemeltetők, a begyűjtött információkat hogyan, és mire használják fel.

Rendszámtábla leolvasók

Világszerte rengeteg autó van forgalomban. A járművek elsődleges azonosítója mindenütt a rendszámtáblájuk. 

A különféle automatikus rendszámtábla leolvasásra kifejlesztett alkalmazások a biztonságtechnika nélkülözhetetlen elemévé váltak. Gyors, rendkívül pontos és költséghatékony eljárás.









A kamera képeket készít a járműről, majd a képen megkeresi a rendszámot és elvégzi a karakterfelismerést. Az elkészített képeket és a rendszámot továbbítja, az adattárolást és további adatfeldolgozást végző rendszer felé.

Ilyen kamerák manapság szinte mindenhol találhatóak. Autópályákon, díjfizető kapuknál, határátkelőhelyeken, fizetős parkolókban...








Na és persze a nagyobb kaszinók parkolóinak bejáratánál. Az autód és ezzel együtt te is pillanatok alatt beazonosításra kerülsz, még jóval azelőtt, hogy a kaszinó biztonsági emberei az arcod meglátnák, a rendszámfelismerés technológiájának köszönhetően.

Ha az autód rendszáma és ezzel együtt te is, mint  "nemkívánatos elem" szerepelsz a kaszinó adatbázisában, akkor program jelez a biztonsági embereknek akik azonnal visszafordítanak, még mielőtt elérnéd az ajtót.

Biometrikus arcfelismerő rendszerek

A terrorizmus, és a bűnözés növekedése tette szükségessé a biometrikus arcfelismerés technikájának kifejlesztését. Ilyen rendszerekkel találkozhatunk repülőtereken és bankokban egyaránt.

Azt gondolom nem kell ecsetelnem, hogy ezek a rendszerek, a titkosszolgálatok, és a különféle terrorelhárító szervek köreiben, már a kezdet kezdetén nagy érdeklődést váltott ki, és világszerte előszeretettel alkalmazzák.

A rendszer automatikusan felismeri az emberi arcokat, és azonnal egy képet készít róla amint valaki a kamera látószögébe téved. A frissen készített képet azonnal összehasonlítja az adatbázisban található "körözött személyek" fényképeivel. Ha egyezést talál, akkor azonnal riasztja a biztonsági személyzetet.





Egy modernebb változata a vizsgált egyén arcáról hőtérképet készít. A fejlesztők szerint, az arc hőmérsékletének vizsgálatával képesek megállapítani, ha valaki hazudik. Ezzel próbálják elejét venni a különféle csalásoknak és szélhámosságoknak.




Abban a pillanatban ahogy belépsz a kaszinó ajtaján, a bejáratra irányított kamerák képeket készítenek az arcodról. A legtöbb kaszinóban a régi magas megapixelszámú digitális kamerákhoz ragaszkodnak, amelyet a biztonsági személyzet figyel, és így próbálják meg azonosítani a már kitiltott vendégeket.

Azonban egyes körökben egyre inkább kezd elterjedni a biometrikus arcfelismerés technológiája. A kaszinókban való alkalmazása, még viszonylag fiatal eljárás, de ha egyszer elterjed, akkor örökre megváltoztathatja a kaszinók biztonsági rendszerét.

Persze, ez a rendszer rendkívül hatásos tud lenni, de meglepő módon, a kaszinóiparban nem mindenhol alkalmazzák!

John Conolly  a Kaszinó Felügyelet és Biztonsági Szövetség egyik vezetője szerint, ez a rendszer nem fog nagy sikert aratni, mivel a kamerák általában a mennyezeten helyezkednek el, így csak egy bizonyos szögből képesek felvételeket készíteni, másrészt időbe telik amíg a nagy adatbázisokból képesek valakit előkeresni.

John Conolly úrról még azért annyit érdemes elmondani, hogy 1992-től 2003-ig, hazánkban, Budapesten, a Las Vegas kaszinóban is tevékenykedett. Részt vett a kaszinó személyzetének felvételében és oktatásában, az ügyfélkapcsolati rendszer kialakításában. Megszervezte a kaszinó biztonsági rendszerének a Kaszinók Nemzetközi Biztonsági Egyesületének - azaz I.A.C.S. (International Association of Casino Security) hálózatához- és a Griffin Ügynökséghez kapcsolását. 


Angyalszem

Ezt a rendszert elsőként az ázsiai országok kaszinóiban kezdték el használni, hogy megakadályozzák az egyre elharapódzóbb kártya cserélgetésnek nevezett közkedvelt csalás technikáját.

Ez egy elég régi, és meglehetősen jól bevált módszer, amelyet minden valamire való hamiskártyás ismer. A 60-as, 70-es években hazánkban a műszak végeztével, a kocsmai zsugapartik során is nagy népszerűségnek örvendett. A technika lényege, hogy a csalók, a megfelelő típusú és színű tartalék lapokkal a zsebükben, egyszerűen leülnek játszani az asztalhoz. Majd egy óvatlan pillanatban kicserélik a lapokat. Miután elegendően nagy összeget nyertek, elegánsan felállnak és távoznak...

Az angyalszem technológia lényege, hogy láthatatlan tintával, minden egyes kártyalapra egy vonalkódot tesznek.

Az osztás megkezdése előtt, az osztódoboz tetején megnyom egy gombot. Az osztódobozban egy érzékelő található, ami a vonalkódok alapján, nyomon követi, a kiosztott lapokat, és az adatokat egy számítógépes rendszernek közvetíti.







A lapok kiosztása után, az osztó ismét megnyom egy gombot, és a számítógép egy újabb leolvasást végez. Ha az adatok esetleg nem egyeznek, akkor a rendszer azonnal  riasztja a biztonsági személyzetet.

Ez a rendszer általában a nagyobb kaszinókban terjedt el, ahol sok az asztal, és nagy a vendégek száma, ezzel is megkönnyítve a biztonsági személyzet munkáját.


Az RFID technológia

Az RFID (Radio Frequency Identification azaz Rádió Frekvenciás Azonosító ) az automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia. A lényege, adatok tárolása és továbbítása az úgynevezett RFID címkék (chipek) és eszközök segítségével.

Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt tárgyba. Ez pedig lehet akármi. Például valamilyen árucikk egy bolt polcán, vagy egy alkatrész.

Ezen kívül, valamilyen élőlény is lehet, például egy kutya, macska, vagy akár egy ember is.





A nyomon követett objektumba beépített címkéknek nem kell saját energiaforrást tartalmazniuk. Az olvasó által kibocsátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál a címkébe épített antennában ahhoz, hogy az feléledjen, és választ küldjön az adatkérésre. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám.


A kaszinókban a bevezetését a zsetonlopás, és a hamis zsetonok beváltásának közkedvelt technikája tette szükségessé. Rengeteg kaszinóban a zsetonok belsejében egy-egy ilyen nyomkövető chipet helyeznek el. A chipek mindegyike egy egyedi sorozatszámmal ellátott azonosítót tartalmaz, amely egy meghatározott rádiófrekvencián érzékelhető.



A pénzváltó fülkékben egy érzékelő van elhelyezve, amelyek egy meghatározott dallamot bocsájtanak ki. Ha a beváltás során nem hallani a megfelelő hangot, akkor tudni lehet, hogy a beváltó személy valami rosszban sántikál.

Ezen kívül a kaszinók ezt a technikát felhasználva képesek nyomon követni a játékosokat, vagy egyszerűen a tétrakást vizsgálva megpróbálják kielemezni a játékos taktikáját.

Tehát azok a blackjack játékosok, aki gépszerűen játszanak, és mindig ugyanakkora tétet tesznek, vagy nagy tétekben játszanak, a technológia segítségével könnyebben a figyelem középpontjába kerülhetnek. 

TableEye21

A TableEye21 tulajdonképpen, nem egy önálló technológia, hanem több, kaszinóban alkalmazott technológiának az egymásba ötvözéséből készített megfigyelőrendszer.
 

Az játékasztal felett elhelyezett kamera megfigyeli az asztalnál ülő játékosok és a személyzet tevékenységét.

Az RFID technológia segítségével nyomon követi a zsetonok helyzetét.

 Az Angyalszem technológia segítségével pedig a kiosztott lapokat figyelik.







A kapott adatok a TableEye21 szoftver adatbázisában kerülnek elraktározásra és elemzésre. A rendszer statisztikákat készít az egyes osztókról és a játékosokról.

Hogy ez mire is jó? Például arra, hogy a program megpróbálja kiszűrni, a kártyaszámolókat, vagy esetlegesen azt, ha a játékos és a kaszinó személyzete összejátszanának.

Erről jelentek meg hazánkban is cikkek több internetes híroldalon is, "Számítógépes program fürkészi a kártyaszámolókat" címmel.

Erről csak azt tudom mondani, hogy egyetlen profi kártyaszámoló, sem fog ész nélkül fogadni, és nem fog gépszerűen játszani. Amíg valaki betartja az "aranyszabályokat", addig nincs sok félnivalója. Szóval a program készítőinek sok sikert kívánok...
 

NORA

A NORA (Non-Obvious Relationship Awareness azaz Nem Nyilvánvaló Kapcsolatok Tájékoztatása) nevű rendszert, a szervezett bűnözés, és a nemzetközi terrorizmus elterjedése elleni hatékony fellépés igénye szülte.   

Természetesen a különféle jogvédő szervezetek köreiben, kezdetben erőteljes nemtetszést váltott ki.
A NORA létjogosultsága azonban a 2001. Szeptember 11-i események után nyilvánvalóvá vált, és napjainkban is nagy hasznát veszik a gyanús személyek megfigyelésében és azonosításában.  

Ha több csaló összefog, akkor a kaszinók hatalmas összegeket veszíthetnek egy-egy ilyen sikeres akció alkalmával. A NORA alkalmazása éppen, az ilyen nagyszabású csalások kivédése érdekében került bevezetésre.

Ha a teremfelügyelők vagy a már említett TableEye21 nevű rendszer valamilyen furcsa dolgot észlel, például a blackjackasztalnál ülve két ember feltűnően sokszor és sokat nyer, akkor a személyzet a NORA-hoz fordul segítségért.

Hiszed vagy nem, de a kaszinók világszerte hatalmas adatbázist tartank fennt, amelyben nyomon követik a kifizetéseket, a kaszinóba látogatókat, a személyzetet, és a "hátterüket".

A NORA feladata megfigyelés, rámutatás az esetleges összekapcsolódásokra, és a csalók, kártyaszámolók (a kaszinók szemében ők is azok), kiszűrése.

A rendszer képes kiszűrni ha esetleg egy ember több azonosítóval is rendelkezik, vagy már köze volt valamilyen szerencsejátékhoz köthető csaláshoz.

Képes nyomon követni, és rendszerbe foglalni, hogy mely személyek mikor és hol bukkannak fel egyszerre.

Hiába azonban a szuper technológia, ha nincs megfelelő személyzet, akik tudják, hogy mely adatokat, és statisztikákat kell figyelni, és megfelelően elemezni. 

Kisebb kaszinókban

Nem minden szerencsejáték folyik multimilliárdos kaszinókban nagy létszámú biztonsági személyzet előtt. A kisebb kaszinók számos lehetőséget kínálnak, például a luxushajókon, vagy a nyaralóhelyeken.


A nagy luxushalyókon működő kaszinók biztonsági rendszerei is eléggé szigorúak, de messze nem szükséges annyi biztonsági technológia, mint egy komolyabb szárazföldi kaszinóban.

Craig Morton a Tengerjáró Hajók Felügyeletének egyik vezetője szerint, nagyon jó, hogy ezek a technológiák léteznek, de a hajók fedélzetén nincs valós igény rájuk. A nagy hajókon a szerencsejáték lehetősége, csak egy plusz szolgáltatás, de az utasok részéről alapvetően alacsony az érdeklődés, és a kihasználtság. Az előny szerencsejátékosok, a kártyaszámoló csoportok és a csalók számára kevesebb lehetőség adódik.

A blackjack szempontjából, ráadásul ezekben a kaszinókban a szabályok nem éppen megfelelőek. Hogy csak a legrosszabbakat említsem a teljesség igénye nélkül: osztónak húznia kell szoft 17-re, európai változat, alacsony penetráció...
Persze megfelelő felkészültséggel, azért elég szép összegeket lehet szakítani, de kérdéses, hogy megéri-e a vesződséget a dolog.

Összefoglalás

A fentebb bemutatott technológiák nagy része alapvetően információgyűjtésre, és nyomkövetésre használható. Azonban hiába használnak valahol csúcstechnológiájú rendszereket, ha nincs megfelelő emberi kapacitás a kezelésükre. Ezen kívül, ha  a mögöttes személyzet, nem megfelelően kiképzett, vagy nincs kellő motiváltságuk, akkor az egész semmit sem fog érni.

Ezeknek a biztonsági rendszerek a kaszinókban a céljukat csakis akkor fogják megvalósítani, ha megfelelő személyek és eljárások lehetővé teszik a begyűjtött adatok megfelelő, és szakszerű kielemzését. Egészen addig, amíg a kaszinókban a megfelelő mögöttes háttérre nem fordítanak elegendő figyelmet, ezeknek a rendszerek hatékonysága továbbra is kérdéses marad. 
 


Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!




Kérdésed, véleményed van? 

Írj ide: billybones81@gmail.com 

2011. szeptember 27., kedd

Az online szerencsejáték törvény módosítása


Elfogadta a parlament Rogán Antal országgyűlési képviselő benyújtott törvényjavaslatát, amely módosítja a hatályos szerencsejáték-törvényt, megadóztatva a magyar piacon működő külföldi szolgáltatókat.

A törvényi szabályozás 2012 január 1-én lép életbe.

A törvény nagyobb szigorral lép fel az illegális szerencsejátékok szervezése ellen, és szabályozza az online platformok marketingjét is.

Büntetést foganatosít azon szolgáltatók felé amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) nem kaptak engedélyt, hogy szolgáltatásaikat a magyar felhasználóknak reklámozzák. Ezt a hatályos, és már nagy vitákat kiváltott médiatörvény, újabb módosításával kívánja tovább erősíteni. Emellett, az engedély nélküli szerencsejáték szolgáltatást végző cégek nem támogathatnak médiaszolgáltatást, illetve egyéb műsorokat sem a jövőben. 

A tervek szerint, a hatósági engedélyek nélkül működő szolgáltatókra akár 100 millió forintos büntetést is kiszabhatnak!
 
A törvény piacnyitási lehetőséget ad Magyarországon azoknak online póker, és egyéb online szerencsejáték szolgáltatóknak, amelyek székhelye, az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik országában található. A szolgáltatók képviselőjükként felhatalmazhatnak egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot is.

Mindkét esetben legalább 200 millió forint, vagy ennek megfelelő alaptőke szükséges ahhoz, hogy a NAV-tól a működési engedélyt megkapják.

A törvény kimondja, hogy a platformok kötelesek olyan szervereken tárolni a magyar játékosok adatait, amelyek az EGT valamelyik országában működnek, és a magyar hatóságok számára bármikor hozzáférhetőek ellenőrzés céljából. Ennek jó páran nem fognak örülni.

Az engedélyezési folyamat kötelező eleme lesz, hogy a játék tisztaságát biztosító technikai követelmények bevizsgálhatóak legyenek. Emellett a törvény az adóhatóság munkatársait szúrópróbaszerű vizsgálatokra is felhatalmazza.  Ez pedig egy nagyon jó ötlet.

Az törvény szerint, a játékplatformot üzemeltető cégekre kivetett adó, távszerencsejátékként, a tiszta játékbevétel 20 százaléka lesz. Eredetileg 40 százalékos adó volt a terv. Ebből aztán az is kisülhet majd, hogy a többlet adót, a szolgáltatók a játékosokra terhelik. A játékosoknak a törvény értelmében még a nyereségük után adózniuk kell, vagy legalábbis illene...

Az adó csak a kártyajátékokra, valamint a lóversenyfogadásra vonatkozik, az egyéb sportfogadásokra nem! Ez továbbra is a Szerencsejáték Zrt. kizárólagos joga marad...


Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!




Kérdésed, véleményed van? 

Írj ide: billybones81@gmail.com

2011. szeptember 21., szerda

Tétrakási rendszerek 2. rész

   
A Labouchere tétrakási rendszer

 Ezt a tétrakási rendszert a legtöbb, rulettel foglalkozó oldalon bemutatják, és előszeretettel ajánlgatják az olvasók számára.
 
Henry Labouchère (1831 – 1912)
 A rendszert a legtöbb oldalon Henry Labouchere (1831-1912) angol politikus, író nevéhez kötik.













Henry Labouchere (1798 – 1869)
Más oldalakon viszont az azonos nevű nagybátyához (1798 - 1869) Henry Labouchere báróhoz.
 













Mielőtt bárki csodálkozni kezdene, hogy lehet az, hogy egy angol lord, ilyeneken törte a fejét, közlöm, hogy a legtöbb angol nemes,szenvedélyes szerencsejátékos volt. Egy-egy unalmas, esős délutánon, képesek voltak kisebb-nagyobb vagyonokban arra fogadni, hogy melyik esőcsepp gördül végig hamarabb az ablaküvegen...

Nos így vagy úgy, de ez a tétrakási rendszer napjainkban is nagy sikert arat a szerencsejátékosok körében.

Ian Fleming
Igazán híressé az Ian Fleming tengerésztiszt, hírszerző és író által megalkotott James Bond történetektől vált. A főhős ugyanis a kaszinókban ezt a rendszert használta. Így, a legtöbben, talán annak a tévedésnek az áldozataivá váltak, hogy ha a titkos ügynök 007-es is ezt használja, akkor olyan rossz nem lehet.












A tétrakási rendszer lényege, hogy kiválasztunk egy tetszőleges számsorozatot, például 1;2;3;4;5;6.  Ezután a számsorozat két szélső elemét összeadjuk, jelen esetben az 1-est és a 6-ost, és a kapott számmal, (1+6=7) azaz 7-el  megszorozzuk az alaptétünket.

Tehát ha 100 Ft-os alaptétben játszunk, akkor 7 x 100 = 700, azaz az első tétkörben 700 Ft-ot teszünk.

Ha nyerünk, akkor a két szélső számot kihúzzuk, és a megmaradt kettőt azaz a 2-est és az 5-öst adjuk össze, ami szintén ismét hetet ad. Győzelem esetén tehát mindig kihúzzuk a számsorozat két szélső elemét, egészen addig amíg el nem fogynak a számaink, és utána újból kezdődik a kör.

Ha veszítünk akkor a számsorozatot kibővítjük egy elemmel, mégpedig úgy, hogy az elveszített tét nagyságát adjuk hozzá.

Tehát ha az előző példánál maradva, az adott leosztást elvesztettük volna, akkor a számsorozatunk a következőképpen bővülne:1;2;3;4;5;6;7, és megint csak a két szélső elemet adjuk össze. Azaz a következő tétkörben (1+7=8), azaz az alaptétünk nyolcszorosát tesszük.

Ismétlem a számsorozat hossza, és elemei teljesen szabadon választhatóak.

Vizsgáljuk csak meg hogyan alakulna az alaptőkénk ezzel a tétrakási rendszerrel. Megmaradva az előző példánál, a kezdő számsorunk legyen 1;2;3;4;5;6, és az alaptét legyen 100 egység, az alaptőkénk legyen 10000 egységnyi.


Labouchere
Tétsorozat Győzelem esetén Veszteség esetén
Tét Alaptőke Tét Alaptőke
1. 700 10700 700 9300
2. 700 11400 800 8500
3. 700 22800 900 7600
4. - - 1000 6600
5. - - 1100 5500
6. - - 1200 4300
7. - - 1300 3000
8. - - 1400 1600
9. - - 1500 100

A táblázatban a tétsorozatnál a lejátszott körök számát láthatjuk. A győzelem esetén mező alatt az látható, mi lenne akkor, ha az összes leosztás megnyernénk. Amint látható, három egymás utáni győzelemmel elég szép pénzt keresnénk, és a számsorozat is elég hamar elfogyna. Azt azonban ne feledjük, hogy elég nagy tétben is játszunk.

Ha viszont beleszaladnánk egy vesztes szakaszba, lásd a veszteség esetén mező alatti részt, akkor a kilencedik vesztes leosztás után, már csak egyetlen egységtétünk maradna. Persze időnként hallani olyan legendás történeteket, hogy valaki az utolsó, téttel megfordította a játék menetét és több ezret nyert, de ezek azok az erős kivételek amik tovább erősítik a szabályt.

Nézzük meg azt az esetet, ha megkevernénk a számsort mondjuk valahogy így:3;6;2;4;1,5 

Tétsorozat Győzelem
esetén
Veszteség
esetén
Tét Alaptőke Tét Alaptőke
1. 800 10800 800 9200
2. 700 11500 1100 8100
3. 600 12100 1400 6700
4. - - 1700 5000
5. - - 2000 3000
6. - - 2300 700

Amint látható ezzel a megkevert számsorral, abban az esetben, ha minden leosztást megnyernénk, kevesebbet keresnénk.

Egy vesztes sorozat esetén, pedig a hatodik tétkör után, már csak egy minimális összegünk maradna.

Tehát, mindenféle megkevert számsorral ne akarjon senki se játszani!


Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?

Az előző részben közölt gondolatmenet alapján, az álcázásnál hasznát vehetjük a dolognak. Egyedüli játékosként azért nehéz lenne ezt alkalmazni. De mi van akkor, ha csapatban játszunk, és a nagy játékos eszerint fogad? Persze nem a megkevert számsorral, hanem az első példánál maradva.

Ehhez természetesen összehangolt munkára van szükség. Például, a nagy játékos a rulettasztal körül helyezkedik el, majd a számoló jelére odajön az asztalhoz, mintha elege lenne a rulettből, és egy kicsit megpróbálkozna a blackjackel.

Arra azért nem árt odafigyelni, hogy így is csak az előre meghatározott összegben, vagy annál valamivel kisebb tétekben fogadjon. Lásd Csapatjáték című részt. Persze a számsornak megfelelően emelheti a tétet, veszteség esetén, ezzel is fenntartva a látszatot, hogy nem több egy egyszerű szerencsejátékosnál. Fontos azonban, hogy vesztés esetén az előre meghatározott összeget ne nagyon lépje túl! 

Azok a csapatok akik sűrűbben fordulnak meg ugyanazon a helyen, ezt többször is alkalmazhatják, hogy ne keltsenek túl nagy feltűnést.

Mivel a nagy játékos csak és kizárólag akkor fogad amikor a számláló állása megfelelően magas, és viszonylag nagy összegekben teszi, így is elég szép nyereményeket lehet elérni. Másrészt a teremfőnök szemében kevésbé kelt gyanút. Hátrány, hogy időnként nem árt ha a ruletten, vagy más játékokon is feltesz néhány tétet, ami vagy bejön, vagy nem.

Következtetés: Önmagában használva, ez a tétrakási rendszer az élő blackjackhez nem igazán való. Csapatjáték esetén, viszont a nagy játékos az álcázás kedvéért időnként használhatja, betartva a Csapatjáték című részben leírt szabályokat, arra figyelve, hogy az előre meghatározott összegnél nagyobb tétben ne fogadjon. Hátránya, hogy esetenként a fellépő átlagos eltérés miatt,valamivel nagyobbak lesznek a veszteségek is. 


A Paroli tétrakási rendszer

Ezt a tétrakási rendszert a rulettel foglalkozó oldalakon szintén bemutatják. Gyakran hívják fordított Martingale rendszernek is.

A rendszer lényege, hogy itt csak és kizárólag akkor emeljük a tétet, miután megnyertünk egy leosztást. Akkor is csak a megnyert összeggel. Tehát nagyon egyszerűen, ha nyerünk, akkor a következő körben a megnyert összeget is feltesszük.

Ennek a rendszernek a nagy előnye, hogy ha veszítünk, akkor, mindig csak egyetlen egységtétet fogunk veszíteni.

Egy győztes sorozat esetén, viszont elég szép összeget nyernénk.

A lelkiismeretesebb oldalakon arra is felhívják az olvasó figyelmét, hogy mindenki aki ezt a rendszert használja, határozza meg előre mi az a nyert összeg amikor kiszáll. Tehát aki arra vetemedik, hogy ezt használja, az előre döntse el, mi az a pont amikor abbahagyja a játékot. Ugyanis a fentebb említett előny, könnyen a hátrányunkra válna. Azaz amikor már elég szépen megnövekedett az alaptőkénk, egyszer csak beüt egy vesztes leosztás, és annak amit idáig megnyertünk (plusz egy egységtét a saját tőkénkből) fuccs.

Emellett, és ez a saját véleményem, ha valaki ezzel a módszerrel játszik, fontosnak tartom, hogy előre meghatározza az időtartamot, amit a játékra fordít, ezzel is megelőzve a játékszenvedély kialakulását!
Ezt pedig mindenki aki arra vetemedik, hogy ezzel a rendszerrel próbál szerencsét, tartsa be, a saját érdekében.

A következő táblázatban nézzük meg, mi történne akkor, ha ezt a tétrakási rendszert használnánk.
Az alaptőkénk legyen 1000 egységnyi, az alaptét pedig 1 egységnyi.
 


Labouchere
Tétsorozat Gyõzelem esetén Veszteség esetén
Tét Alaptõke Tét Alaptõke
1. 1 1001 1 999
2. 2 1003 1 998
3. 4 1007 1 997
4. 8 1015 1 996
5. 16 1031 1 995
6. 32 1063 1 994
7. 64 1127 1 993
8. 128 1255 1 992
9. 256 1511 1 991
10. 512 2023 1 990

Amint megfigyelhető, ha elkapnánk egy győzelemsorozatot, akkor a tizedik kör után, már az alaptőkénknek, több mint a duplájával rendelkeznénk.

Egy veszteséges sorozat esetén, viszont még mindig elég jól állnánk.

A nagy kérdés, persze továbbra is megmarad. Mégpedig, hogy mikor és hol érdemes kiszállni...

Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?

 Az élő blackjack esetén, egy profi kártyaszámolónak eszébe sem jutna, hogy ezt használja. Egészen egyszerűen azért, mert ha tegyük fel megnyerne egy leosztást, a számláló negatív, vagy alacsony állása miatt, semmi sem indokolná, hogy emelje a tétet. Maximum időnként az álcázás kedvéért, időnként megduplázza a tétet.

Na de mi van akkor ha a pontos állás azaz a TC növekedésének megfelelően, mindig dupláznánk a tétet? Mennyire válna be a dolog? Vizsgáljuk meg, hívjuk ismét segítségül a BJ777 szimulátort.

A szabályok ismét legyenek az első részben alkalmazottak amikor a Fibonacci rendszert vizsgáltuk:


- 500-as alaptét

- 6 pakli

 - a penetráció 1/5 pakli azaz 78 db lap

 - az osztónak A6-on meg kell állnia

 - bármely első két lapra lehet duplázni

 - feladás (surrender) nincs

 - bármely két azonos első két lap szétválasztható

 - ászokat csak egyszer lehet szétválasztani

 - összesen háromszor lehet szétválasztani (kivéve az ászokat)

 - szétválasztás után lehet duplázni

 - biztosítás köthető a minimum tét felétől a tét feléig

Kártyaszámoló rendszerként újból a Hi/Lo rendszert használjuk, és variációként csak a biztosításkötést alkalmazzuk. Tehát ha a pontos állás, azaz a TC +3, vagy nagyobb kötünk biztosítást.

Ismét 5 db szimulációt fogunk végezni.  A szimulációk szerint 300 kezet játszunk le. Ez kb. olyan, lesz mintha 3 órát játszanánk folyamatosan. Egy szimuláció során a program 100 milliószor játszik le 300 kezet, és az adatokat átlagolja.

 Az alábbi táblázat összehasonlítja a Kelly, és a Paroli tétrakási rendszer használata során, a tétek nagyságát a TC növekedésének függvényében. Tehát egészen egyszerűen megfigyelhetjük, hogy a két rendszer szerint a TC növekedése során, az alaptét hányszorosával fogadunk.

TC +1
és alatta
2 3 4 5 6
Kelly 1 2 4 8 10 10
Paroli 1 2 4 8 16 32

Megjegyzés: A Kelly féle tétrakás szerint, ha a TC= +6, vagy nagyobb akkor az alaptét 12 szeresét kellene tennünk, azonban, csak az alaptét 10 vagy 15 szerese között lehet választani a programban. Mivel 15 túl nagy lenne, ezért, ha a TC 6 vagy nagyobb akkor is csak az alaptét 10-szeresét tesszük.

Kelly féle
tétrakási rendszer
Paroli
féle tétrakási rendszer
Szimulációk Bankroll Növekedés
%
Növekedés

Bankroll Növekedés
%
Növekedés

1 93417 0.396 1013 203456 0,811 2519
2 93455 0.373 956 203585 0,813 2528
3 93473 0.375 961 203524 0,810 2517
4 93427 0.397 1017 203596 0,807 2511 
5 93481 0.393 1008 203572 0,841 2615 
Átlag 93450.6 0.3868 991 203546,6 0,8164 2538



Vizsgáljuk meg mi is látható ebben a táblázatban.A bal oldali oszlopban a lefuttatott szimulációk számát látjuk. Legalul, a kapott eredmények számtani átlagát.

A bankroll oszlopban a stratégiánkhoz szükséges alaptőke nagysága látható, amit a program határoz meg.

Ismét közlöm, mielőtt jó néhányan a kaszinóba rohannának játszani, hogy ez az összeg nem lenne elegendő a biztonságos játékhoz!

A növekedés oszlopokban az alaptőkéhez mérten a nyereséget láthatjuk, százalékban és egységben kifejezve. Ez a valóságban nagyobb lenne.

Amint látható, ha a Paroli rendszert használnánk fel, a növekedés nagyobb lenne.

Ez így nagyon szép, a probléma az egésszel annyi, hogy ehhez jóval nagyobb alaptőke lenne szükséges. Másrészt, ha valaki ilyen nagyságrendben növeli a tétet, az jócskán magára vonná a "nem kívánatos elemek" figyelmét, és így a kaszinó tulajdonosai számára, ő is nem kívánatos személlyé lépne elő!

Tehát aki nem akarja, hogy előbb vagy utóbb kitiltsák, vagy, hogy feleslegesen megnehezítsék a dolgát, az ezt a rendszert ne használja!

Következtetés: A Paroli rendszert használata, jóval biztonságosabb, mert egy veszteségsorozat esetén kevesebbet veszíthetünk vele. Azt, hogy hol van az a pont amikor, megáll, és visszatér az egy egységtétes fogadáshoz, mindenki döntse el magának. Hátrány, hogy ha egy győztes leosztássorozat során egyszer veszítünk, akkor az eddig nyert összeget elveszítjük.

Az élő blackjackben, a szimulációk alapján, valószínűleg jóval nagyobb növekedést érnénk el, mintha a Kelly féle rendszert használnánk. Hátrány, hogy jóval nagyobb alaptőke szükséges, másrészt szinte biztos a lelepleződés!

Az Oscar Grind tétrakási rendszer

Ez a rendszer az online kaszinókkal foglalkozó oldalak, szinte bármelyikén megtalálható. A jobb helyeken azt is leírják róla, hogy egy viszonylag fiatal, tehát nem több száz éve kitalált rendszerről van szó, és hogy, elsőként Alan Wilson mutatta be a The Casino Gambler's Guide című 1965-ben megjelent könyvében.


Alan Wilsonról, azt még érdemes tudni, hogy már 1958-ban Edward O. Thorp professzort megelőzve, kifejlesztette az első kártyaszámoló rendszert, a Wilson Count-ot, de csak később a fentebb említett könyvben mutatta be. 

Emellett nem összekeverendő az Allan Charles Wilson nevű tudóssal!

Wilson úr, ezzel a tétrakási rendszerrel az 1960-as években ismerkedett meg, Las Vegasban, amikor összetalálkozott Oscar Grindel akiről a rendszer a nevét kapta.

Oscar Grind úr, hírhedt rulett és kockajátékos, tehát egy valódi szerencsejátékos volt, a szó legrosszabb értelmében. E rendszert használva igen tekintélyes vagyont nyert össze a hosszú évek alatt.

Alan Wilson, Oscar feljegyzéseire támaszkodva egy akkor igen erősnek mondható IBM 790-es típusú számítógépen 280000 pörgetést "lejátszva" tesztelte a módszert.

Bármilyen furcsának is tűnik, de a rendszer sikerrel vette az akadályt, azzal a kikötéssel, hogy a játékos megfelelően nagy alaptőkével rendelkezik. Emellett, persze azt is meg kell jegyezni, hogy mivel a számítógép csak egy gép, nem kap gyomorideget, vagy ideg összeroppanást egy-egy hosszabb, veszteséges szakasz során, hanem csak játszik tovább rendületlenül. Tehát nem árt ,ha nem feledkezünk meg az emberi tényezőről sem. Lehet hogy Grind úr egészen egyszerűen csak szerencsés volt?

Maga a rendszer alapvetően nagyon egyszerű. Egy egységtéttel kezdünk el játszani. Ha nyerünk, egy egységnyivel növeljük a tétet. Figyelem! Nem duplázunk, csak egy egységnyivel többet teszünk.

Ha veszítünk, akkor ismét csak annyit teszünk fel mint amennyit előzőleg. Tehát veszítés esetén soha ne növeljük a tétet! Ha nyerünk akkor viszont elkezdjük emelni a tétet.

Egyesek ezt a módszert úgy írják le, hogy ha nyerünk, és az alaptőkénk pluszba kerül, akkor nem növeljük a tétet, hanem csak egységnyi tétet teszünk.Tehát feleslegesen nem kockáztatunk.

Veszítés esetén szintén csak egységnyi lesz a tét.Viszont ha az alaptőkénkből elveszítettünk valamennyit, akkor egy győzelem esetén egyel növeljük a tétet, egészen addig amíg ismét nem kerülünk pluszba.

Hogy kinek melyik módszer lenne a szimpatikusabb, azt mindenki döntse el magának. Aki óvatosabb annak inkább az utóbbi módszer ajánlott. 

Természetesen ennél a módszernél is szükséges azt meghatározni, hogy mi az a pont amikor kiszállunk, vagy meghatározunk egy adott időtartamot, amíg játszunk, és utána abbahagyjuk. Ismét csak megelőzvén a játékszenvedély kialakulását.
     
Hogyan alkalmazhatjuk ezt a blackjack esetén?

Ezt a módszert szintén csak az álcázás során használhatnánk.Azzal persze mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ha a számláló negatív, akkor se akarja túl nagy mértékben megemelni a tétet egy véletlen győztes sorozat esetén. Ha pedig a számláló magas akkor ha, csak egységnyi tétekkel játszik, az túl alacsony lesz!

Következtetés: Alan Wilson eredményeit figyelembe véve, a blackjacken kívül meglehet, hogy ez a módszer az egyéb kaszinójátékokban megfelelően működne. Persze azt mindenki vegye figyelembe, hogy az egyes játékokban mekkora esélyei is vannak a nyerésre! 

Az élő blackjackben ennek a módszernek maximum az álcázás során lehet hasznát venni, ott is csak kevés sikerrel. Tehát meglehet, hogy a felsorolt tétrakási rendszerek valamelyike jobban beválna.


Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!




Kérdésed, véleményed van?

Írj ide:billybones81@gmail.com

2011. július 4., hétfő

Tétrakási rendszerek 1. rész


Jó néhány olyan levelet kaptam már amelyben az olvasók az után érdeklődnek, hogy az interneten a  szerencsejátékokkal foglalkozó oldalakon, különféle tétrakási rendszereket ajánlgatnak az olvasók számára. A blog olvasói pedig azután érdeklődnek, ezeket lehet alkalmazni, vagy egyáltalán érdemes e alkalmazni a blackjackben.

Valaki egyenesen azzal keresett meg, hogy neki más "tapasztaltabb" játékosok egyenesen azt mondták, hogy egyik-másik tétrakási rendszert alkalmazzák, merthogy az a tuti. És egyébként is ezek közül melyiket éri meg használni.

Némelyek pedig olyan álmokat dédelgetnek, hogy a blackjackhez szükséges pénzt, az online blackjackel, vagy például a rulettel teremtik elő.

Mielőtt tehát belevágnánk, először is nem árt tisztázni, hogy az adott tétrakási rendszert hol akarjuk alkalmazni. Ami például a ruletten vagy az online blackjackben működhet, az élő blackjackben egyáltalán nem biztos, hogy fog! Sőt még a ruletten se. Az online blackjacről meg már leírtam, hogy inkább mindenki hanyagolja.

Tehát nem biztos hogy ezek a tétrakási rendszerek az élő blackjackben is működnek, vagy egyszerűen más módon kell használnunk.
 
Ezért most egy két részes cikksorozatban bemutatok néhány ismertebb tétrakási rendszert, és azután megvizsgáljuk, hogy egy valódi kaszinóban a blackjack asztalnál hogyan válnának be.

A Martingale tétrakási rendszer

Ezt a tétrakási rendszert szerintem elég sokan ismerik, vagy ha nem is, akkor bármelyik kezdő szerencsejátékos elég hamar feltalálná a spanyolviaszt.

Mi is ennek a lényege, és hol alkalmazható?

Ez a rendszer a 18. században terjedt el Franciaországban, a pénzfeldobós játék során. Manapság, olyan játékokban alkalmazzák, ahol két egyforma valószínűségű kimenetelre lehet fogadni.

A stratégia alapvetően arra épít, hogy egységnyi nagyságú téttel kezdünk el játszani.Ha nyerünk akkor egy egységnyit nyerünk és ez hozzáadódik az alaptőkénkhez.

Ha egy tétkört elveszítünk, akkor feltett tét dupláját tesszük fel a következő körben. Ha megint veszítünk akkor megint duplázunk. Egészen addig ismételve a folyamatot, amíg egy kört meg nem nyerünk. (A nagy számok törvénye alapján, ez előbb vagy utóbb bekövetkezik.) Így egy győzelem esetén, a végén az alaptőkénk mindig egy egységtéttel lesz nagyobb, és utána újból egy egységtéttel kezdünk játszani.

Ezt a tétrakási rendszert egyes szerencsejátékkal foglalkozó oldalakon, önmagukat mindenféle szakértő matematikusnak beállítva, felelőtlen pénzhajhász emberek, mint szupertitkos stratégiát bemutatva arra buzdítanak, hogy ezt alkalmazzuk.

Természetesen mindig megadják az internetes kaszinó linkjét ahol egészen biztosan működik!

Nem furcsa?

De nézzük csak hogyan is működik ez:

Tegyük fel, hogy 1000 egység (dollár, euró,font) alaptőkével kezdünk el játszani, és az alaptét 1 egységnyi. Az alábbi táblázatban végigkövethetjük a feltett tét nagyságát, és az alaptőke változásait.


Vesztési sorozat Alaptőke Feltett tét nagysága Alaptőke nyereség esetén
1. 1000 1 1001
2. 999 2 1001
3. 997 4 1001
4. 993 8 1001
5. 985 16 1001
6. 969 32 1001
7. 937 64 1001
8. 873 128 1001
9. 745 256 1001
10. 489 512 1001

Lássuk csak mit is akar velünk közölni ez a táblázat.

A bal oldalon a Vesztési sorozatban a lejátszott tétkörök számát láthatjuk.

Balról a második oszlopban az alaptőke változását követhetjük nyomon. 1000 egységgel kezdünk, és az első tétkörben 1 egységnyi tétet teszünk fel és veszítünk. Lásd balról a harmadik oszlopot (Feltett tét nagysága) Tehát az alaptőkénk 999 egység lesz.

Ha nyernénk akkor az alaptőkénk 1001 egységre nőne. Ha veszítenénk akkor a következő tétkörben az előző tét dupláját tennénk fel.

Amint látható a 9. vesztési sorozat után, már nem maradna elég pénzünk, hogy a megfelelő nagyságú téttel játszunk a 10. leosztásban, és ledolgozzuk a hátrányunkat! Persze most mondhatja mindenki, hogy hát igen, de nagyobb alaptőke kell. Igen, de aki kételkedik, az egészen egyszerűen kezdjen el tovább számolni. A 13. vesztési sorozatnál, már egy kisebb vagyont kell feltenni, és semmi garancia arra, hogy bejöjjön!

Szóval, a "hozzáértő matematikus" uraknak ezennel üzenem, hogy ne hülyítsék tovább az embereket! 

Tehát ezzel a rendszerrel egy nagyobb vesztési sorozatba belefutva elég hamar felélnénk az alaptőkénket. Másrészt a legtöbb kaszinóban szabályozva van, hogy az adott asztalon mekkora a maximális tét, így elég hamar mínuszba kerülnénk.

Hogyan is működne ez a blackjackben?

A válasz tömör és egyszerű.

Sehogy.

Ugyanis, az élő blackjackben a tétrakási rendszert a lapszámolással egybekötve használjuk. Amikor a számláló megfelelően magas nagyobb téttel játszunk, amikor alacsony akkor csak az alaptéttel.

Ha a számláló alacsony, és elveszítek egy leosztást normál esetben nem fogom megemelni a tétet, mert matematikailag erre semmi de semmi indokom nincs!

Most pedig próbáljuk meg egy kicsit szélesebb nézőpontban megvizsgálni a dolgot. Tehát gondolkodjunk el azon, hogyan is fordíthatnánk ezt a javunkra. Azért mert valami az adott helyzetben rossz, vagy nem működik az nem biztos hogy teljesen használhatatlan!

Kiváló példa erre a 3M cég által készített öntapadós papírcetli története, amely úgy keletkezett, hogy egy bizonyos Spencer Silver nevű ember készített egy ragasztót, de az nem ragadt megfelelően, egy idő után a megragasztott tárgyak szétváltak. Tehát a ragasztó nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy Art Fry nevű fiatalember a jegyzeteiben, bizonyos részek megjelöléséhez papírcetliket használt, ám azok folyton kicsúsztak a helyükről, így sohasem találta meg azt, amit éppen keresett. Innen jött az ötlet, mi lenne ha a cetliket bekenné ezzel a ragasztóval, azután ha mást akar vele megjelölni, könnyedén lehúzhatja anélkül, hogy a könyveinek a felületét megsértené vele. Ebből született a népszerű Post-itnek nevezett öntapadós jegyzettömb, ami a feltalálóinak jelentős anyagi hasznot hozott.      

De visszakanyarodva a témához, mi lenne ha ennek a tétrakási rendszernek bizonyos elemeit felhasználnánk. Hogy miért is? Egészen egyszerűen, csak azért hogy álcázzuk magunkat. Ahogyan már régebben írtam, a kaszinóban a feltűnés elkerülése végett, időnként el kell térnünk a megszokott játékmenettől. Tehát időnként szándékosan elrontjuk az alapstratégiát, kisebb vagy nagyobb tétet teszünk, akkor amikor nem kéne.

Ezt kihasználva tegyük fel, hogy 500 forintos alaptéttel játszunk, a számláló pedig +4, és ennek megfelelően 4000 forinttal fogadunk. Ám az adott leosztást elveszítjük (ilyen jó néhányszor előfordul). A számláló  állása még mindig ugyanannyi, tehát újból 4000 Ft-ot kellene feltennünk. Itt azonban, hogy az átlag szerencsejátékos  képében tündököljünk aki vissza akarja nyerni amit elveszített, egyszerűen az előző tét dupláját, vagy a másfélszeresét tesszük.

Mivel a számláló magas joggal elvárható, hogy az adott kezet megnyerjük, és mivel előzőleg veszítettünk, kevésbé lesz feltűnő a nagyobb összeg.

Vagy, akár időnként fordítottan is felhasználhatjuk, azaz ha a például a TC értéke +2 és +3 között van, de mivel lefelé kerekítünk (amit egyébként ajánlok), a TC még csak +2, és 1000 Ft-ot kéne tennünk. Azonban, egészen egyszerűen +3-nak megfelelő téttel, azaz 2000 Ft-al játsszuk meg a következő kezet.

Az álcázás másik módja, amely szintén működhet, ha például a TC +3 és a Kelly féle tétrakási rendszer szerint, 500 Ft-os alaptéttel játszva 2000 Ft-os tétet teszünk és nyerünk. A számláló állása nem változik, marad +3. Ilyenkor, hogy ismét az egyszerű szerencsejátékos képében tetszelegjünk a következő leosztásra 4000 Ft-ot teszünk fel, tehát a nyert összeget is feltesszük.  

Természetesen arra nem árt figyelni, hogy azért ezeket a trükköket ne használjuk rendszeresen, mert az szintén könnyen lebukáshoz vezethet, de időről-időre el lehet őket sütni.

Persze az hogy kinek mennyire erősek az idegei, mi az amit hajlandó bevállalni, döntse el mindenki saját magának...

Következtetés: Ez a tétrakási rendszer alapvetően nem való az élő blackjackhez. A fent leírt elemeket beépítve a saját szisztémánkba, hasznát tudjuk venni, de csupán ennyi. Más játékok esetében, rövid távon lehet, hogy szerencsések lennénk vele és nyernénk kisebb összegeket, azonban ehhez elég sok időt kéne ráfordítani. Másrészt hosszú távon elég rendesen pórul lehet vele járni.

Tehát ha nem szeretnél sok időt elvesztegetni minimális nyereségért, azután egyszerre hirtelen sokat veszíteni, akkor inkább NE használd!   
 

A d'Alembert tétrakási rendszer

Jean le Rond d'Alembert
Ezt a tétrakási stratégia, kifejlesztőjéről Jean le Rond d'Alembert matematikus-fizikusról kapta a nevét.  

Matematikusként d'Alembert úr többek között a hányadoskritérium elméletével foglakozott, amelynek segítségével a számsorozatok konvergenciáját állapíthatjuk meg.

Fizikusként  a fénytörés jelenségével, és a folyadékok mechanikájával kapcsolatban végzett kutatásokat.






A szerencsejátékosok körében azonban, a croix ou pile azaz a fej vagy írás elméletével kapcsolatos álláspontjáról híresült el. Elmélete szerint, a fej vagy írás játék során, annak valószínűsége, hogy az újból feldobott érme fej lesz, minden alkalommal nő, amikor írás jön ki.

Ez a tétrakási rendszer a rulettezők körében napjainkban is nagy népszerűségnek örvend.

Lényege hogy szintén egy egységtéttel kezdünk el játszani. Ha nyerünk a nyert összeg hozzáadódik az alaptőkénkhez, és újból egy egységnyi tétet teszünk.

Amikor veszítünk akkor minden egyes vesztés után egy egységgel növeljük a tétet.

Figyelem!

Nem duplázunk, csak egyel nagyobb összeget teszünk.

Ha a vesztési sorozat után nyerünk egy leosztást, akkor egy egységgel kevesebb tétet teszünk. Ha újból nyerünk, akkor ismét egy egységgel kevesebbet teszünk.

A jobb áttekinthetőség kedvéért nézzük meg az alábbi táblázatot hogyan is működik ez.

Leosztások
száma
Győzelem/Vesztés Tét
nagysága
Alaptőke
1. V 1 1000
2. V 2 999
3. V 3 997
4. V 4 994
5. GY 5 995
6. GY 4 999
7. GY 3 1002
8. V 1 1003
9. GY 2 1004
10. GY 1 1005

A táblázatban a Győzelem/Vesztés részben V betű a vesztést a GY betű a győztes leosztásokat jelenti. Amint látható a Tét Nagysága részben, egy egységnyi téttel kezdünk el játszani, és a veszítés után egyel növeljük a tétet. A győztes leosztás után pedig csökkentjük.

Amint az alaptőkénk pluszba került ismét csak 1 egységnyi téttel kezdünk játszani!

Ennek a rendszernek a hátránya, hogy több vesztési sorozat után, egy győztes leosztással még nem tudunk pluszba kerülni.

Előnyként viszont a javára kell írni, hogy egy hosszabb vesztési sorozat esetén, jóval kevesebb pénzt veszítenénk, vagy jóval hosszabb idő után nulláznánk le magunkat, mint a Martingale rendszerrel.

Hogyan használhatnánk ezt a blackjackben?

Itt most megint az előzőekben már leírt gondolatmenet szerint érdemes cselekedni!

Tehát ha a számláló pluszban van növeljük a tétet, ha a TC nulla, vagy negatív csak az alaptéttel játszunk.

Viszont álcázásként ez a tétrakási rendszer is beépíthető játékunkba.

Tehát, az előzőekben leírt példánál maradva, 500 Ft-os alaptéttel játszunk, a TC +3 és ennek megfelelően 2000 Ft-al fogadtunk és veszítünk. A TC marad +3, tehát megint csak 2000 Ft-os téttel kéne fogadnunk. Ismét hogy a szerencsejátékos képében tetszelegjünk egyszerűen, egyel több zsetont rakunk a tétkörbe. Azaz 3000 Ft-ot. Mivel a számláló magas, előnyben vagyunk a házzal szemben, tehát  joggal várhatjuk, hogy győzünk. Ez, hogy egyel növeljük a tétet, akár merő véletlenek is tűnhet, mintha a játék hevében véletlenül eltévesztenénk a tét nagyságát.  

Ugyanígy álcázhatjuk magunkat fordítva is. Tegyük fel hogy a TC értéke +6-ig emelkedik. Ilyenkor 6000 Ft-os tétet teszünk. Kifogunk egy jó sorozatot, tehát egymás után többször nyerünk, és még esetleg blackjacket is kapunk. Mivel a számláló magas jóval nagyobb lesz az esélye.

Ilyenkor, hogy ismét kerüljük a feltűnést, főként ha a történtek után a teremfőnök az asztalunk körül kezd el nézelődni, egyszerűen kisebb tétet teszünk, tehát látványosan nem 6000, hanem csak 4-5000 Ft-ot teszünk fel. Mivel nyerésben vagyunk, és így is viszonylag nagy tétet teszünk, az alaptőkénk is szépen gyarapodni fog. Másrészt elkerüljük, hogy túlzottan magunkra irányítsuk a nem kívánatos személyek figyelmét.

Következtetés: Önmagában a d'Alembert tétrakási rendszer jóval biztonságosabb mint a Martingale tétrakási rendszer. Egy hosszabb vesztési sorozat esetén kevesebbet veszíthetünk. Hátránya, hogy egy-egy ilyen vesztési sorozat esetén, több győztes menet szükséges a veszteségeink visszaállításához, vagy egyáltalán az alaptőke növeléséhez.

Az élő blackjackben, fent leírt módszereket a saját szisztémánkba beépítve hatékony segítségünk lehet az álcázásban, elkerülve a feltűnést és a feleslegesen nagy pénzkidobást. 

A Fibonacci tétrakási rendszer

Ez a tétrakási rendszer az olasz Leonardo Fibonacci matematikusról kapta a nevét.

Akik néha bejártak matekórákra, netalán időnként még figyeltek is, főként, amikor a számsorozatokat tanították azoknak esetleg rémlik valami erről a névről.

A matek iránt kevésbé érdeklődők számára, talán Dan Brown könyvéből, és a belőle készült azonos című filmből, A da Vinci-kódból lehet ismerős a név.

Igen, a Fibonacci számokról és az általuk alkotott rekurzív (ismétlődő lépésekből álló műveletsorozaton alapuló) számsorozatról van szó. A Fibonacci sorozatban az első két elem 0 és 1. A sorozat további elemeit az előző kettő összegeként kapjuk azaz:

0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377... 


Abba, hogy a Fibonacci számokat, és a belőlük alkotott Fibonacci spirálokat hol használják, és hogy a természetben milyen elrendeződések találhatóak ennek mintájára most inkább ne menjünk bele.

A szerencsejátékosok ezt a rendszert használva, a Fibonacci sorozat mintájára, a sorozat elemeinek megfelelő egységtéttel növelik a fogadásaikat vesztés esetén.

Tehát ugyanúgy, ahogyan az előzőleg már említett két fogadási rendszerben, itt is egységnyi téttel kezdünk játszani. Ha győzünk a nyert összeg hozzáadódik az alaptőkénkhez, és ismét csak egy egységgel fogadunk.

Ha veszítünk akkor sorozat elemeinek megfelelően növeljük a tétet. Néhány helyen azt írják, hogy ilyenkor egy győzelem után ismét az alaptéttel azaz egy egységgel kezdünk játszani. Ez azonban, nem biztos, hogy jó megoldás. Mások azt állítják, hogy ilyenkor, a számsorozat előző eleméhez ugrunk vissza. Ez már jobban hangzik. Hogy miért? Vizsgáljuk meg a következő táblázatot. 


Leosztások
száma
Tét
nagysága
Alaptőke
veszítés esetén
Alaptőke
győzelem esetén
1. 1 1000 1001
2. 1 999 1000
3. 2 998 1000
4. 3 996 999
5. 5 993 998
6. 8 988 996
7. 13 980 993
8. 21 967 988
9. 34 946 980
10. 55 912 967

Először is vegyük át, hogy mi is látható ebben a táblázatban. A legelső oszlopban a lejátszott leosztások számát látjuk. A második oszlopban a Fibonacci sorozat elemeit, azaz jelen esetben a tétnövekedést. A harmadik, és a negyedik oszlopban, az alaptőkénk ingadozásait láthatjuk, abban az esetben, ha elveszítjük, vagy megnyerjük az adott leosztást.

Amint látható egy vesztési sorozat esetén az alaptőkénk, bár nem olyan vad mértékben mint a Martingale rendszer esetében, de elég szépen csökkenni kezd lefelé.

Győzelem esetén itt sem nyerünk, hirtelen túl nagy összegeket, és ha egy vesztési sorozat esetén, egyszer nyerünk egy leosztást, még mindig elég szépen hátrányban lennénk.

Például, egy veszteségsorozat után a nyolcadik leosztásban az alaptőkénk 967 egység lenne. Ha megnyernénk, akkor még mindig csak 988 egységen állnánk. Tehát ilyenkor nem tanácsos visszatérni az egy egységtétes fogadáshoz, hanem inkább a tét nagyságát csökkentjük. Jelen esetben azaz ha a nyolcadik leosztást megnyernénk akkor visszatérnénk a hetedik leosztásban megtett tét nagyságához azaz 13 egységtétet tennénk fel. Tehát a d'Alembert tétrakási rendszerhez hasonlóan.

Ez az egész tehát kicsit olyannak tűnik, mintha egy szerencsejátékos, egy szép napon a Fibonacci sorozatról olvasva a homlokára csapott, és úgy döntött, hogy kipróbálja hogyan is működne ez a kaszinóban a rulettasztalnál.

Mi van akkor ha ezt a blackjack során próbáljuk alkalmazni?

Elviekben az előzőleg bemutatott módon, az álcázásban szintén hasznosítható. A bökkenő csupán annyi, hogy a kaszinóban az asztalnál ülve, miközben valaki javában számolja a lapokat, figyeli a kártyaégetőt, használja az alapstratégiát, nem biztos hogy a Fibonacci sorozat elemeinek megfelelően akarja álcázni a tétrakási stratégiáját. Ez ugyanis elég nehézkes lehet...

Na de mi van akkor, ha a tétrakás során, a TC növekedésével együtt, az alaptétünket, nem a Kelly féle tétrakási rendszer szerint, hanem a Fibonacci sorozat elemei, szerint növeljük? Vajon működne a dolog? Nosza vizsgáljuk meg! Hívjuk segítségül a BJ777 szimulátort.

Először is határozzuk meg mi is az, amit meg akarunk vizsgálni. Mivel két tétrakási rendszert hasonlítunk össze, a legcélszerűbb talán az, ha azt hasonlítjuk össze, hogy melyik rendszerrel érünk el nagyobb alaptőke növekedést.

A két rendszert ugyanabban a környezetben akarjuk használni, tehát az egységtétnek és a szabályoknak ugyanazoknak kell lenniük, és a megjátszott kezek számának is. Emellett ugyanazt az alapstratégiát, és kártyaszámoló rendszert használjuk, mondjuk a Hi/Lo rendszert.

Tehát játszunk 500 egységtétes alaptéttel.

A szabályok egészen véletlenül legyenek a következőek:

- 6 pakli

- a penetráció legyen 1/5 pakli azaz 78 db lap

- az osztónak szoft 17-en azaz A6-on meg kell állnia

- bármely első két lapra lehet duplázni

- feladás nincs

- bármely két azonos első két lap szétválasztható

- ászokat csak egyszer lehet szétválasztani

- összesen háromszor lehet szétválasztani (kivéve az ászokat)

- szétválasztás után lehet duplázni

- biztosítás köthető a minimum tét felétől a tét feléig

Mivel egy szimuláció nem szimuláció, ezért mindegyik tétrakási rendszerrel, 5-5 szimulációt végeztem. Az alapstratégia variációk közül, csak a biztosításkötést használtam, azaz ha a TC 3 vagy nagyobb kötünk biztosítást. A szimulációk szerint 300 kezet játszunk le. Azaz kb olyan, mintha 3 órát játszanánk. Egy-egy szimuláció során a program 100 milliószor játszik le 300 kezet, és az adatokat átlagolja.

Lássuk a következő táblázatot amelyben az láthatjuk, hogy a két rendszer szerint a TC növekedésével az alaptét hányszorosával fogadunk.


TC 1
és alatta
2 3 4 5 6
Kelly 1 2 4 8 10 10
Fibonacci 1 1 2 3 5 8


A Kelly féle tétrakás szerint, ha a TC= +6, vagy nagyobb akkor az alaptét 12 szeresét kellene tennünk, de csak az alaptét 10 vagy 15 szerese között lehet választani a programban. A 15 túl nagy lenne, ezért, ha a TC 6 vagy nagyobb akkor maradunk az alaptét 10-szeresénél.

Ezen kívül sajnos azt a fontos tényezőt nem tudom elmagyarázni a programnak, hogy ha a TC= -1 vagy kisebb, és elveszítünk egy leosztást akkor elhagyjuk az asztalt.  Ha ezeket lehetne használni, az eredmények módosulnának, de így is elég jó közelítést kapunk. Talán majd egy újabb verzióban lehet ezt is.

Nézzük meg a következő táblázatban a szimulációk eredményeit.

Kelly féle
tétrakási rendszer
Fibonacci
féle tétrakási rendszer
Szimulációk Bankroll Növekedés
%
Növekedés

Bankroll Növekedés
%
Növekedés

1 93417 0.396 1013 49048 0.097 196
2 93455 0.373 956 48872 0.089 179
3 93473 0.375 961 48779 0.068 136
4 93427 0.397 1017 48785 0.111 223
5 93481 0.393 1008 48884 0.105 210
Átlag 93450.6 0.3868 991 48873.6 0.094 188.8

Vegyük végig mi is látható ebben a táblázatban. A bal szélső oszlopban a a lefuttatott szimulációk számát látjuk. Legalul, az eredmények számtani átlagát.

A bankroll oszlopban a stratégiánkhoz szükséges alaptőke nagysága látható. Ezt a program határozza meg.

Mielőtt jó néhányan a kaszinóba rohannának játszani, közlöm, hogy ez az összeg nem lenne elegendő a biztonságos játékhoz!

A növekedés oszlopokban az alaptőkéhez mérten a nyereséget láthatjuk, százalékban és egységben kifejezve. A valóságban a növekedés ennél azért jóval nagyobb lenne.

Az eredményeket összevetve, azonban jól kitűnik, hogy a Kelly féle rendszer szerint jóval többet keresnénk.

Azt persze meg kell jegyeznem, hogy a Fibonacci rendszer sem teljesít túl rosszul!

Sőt, időnként álcázásként akár ezt a rendszert is lehet időről-időre használni, ha szeretnénk elkerülni, hogy felfigyeljenek ránk.

Persze most jogosan felvetődik az a kérdés is, hogy mi van akkor, ha valaki kevesebb alaptőkével rendelkezik, és ezt a rendszert szeretné használni? Érdekes kérdés, és ugyan a nyereség kisebb lenne, de lehetne vele növelni az alaptőkét. Ráadásul, az idegesebb típusok meglehet előszeretettel használnák, mert kisebb ingadozásokkal néznének szembe a játék során.

Az hogy mi az a minimum alaptőke, amivel ezt használhatnánk, legyen további kutatás tárgya...



Következtetés: A fogadások álcázásakor a Fibonacci rendszer szerint fogadni elég nehézkes, de elvben használható lehet. Rendes tétrakási rendszerként, viszont alapvetően a Kelly féle rendszer jobban teljesít. Más kérdés, hogy az alacsonyabb alaptőkével rendelkezők számára talán jó alternatíva lehet. Ez azonban, ahogyan már írtam, további kutatásokat igényel...

A következő részben az Oscar Grind, a Paroli és a Labouchere rendszereket fogjuk megvizsgálni.


Már megjelent A Blackjack Alapjai című ingyenes e-könyv 

Töltsd le most!

 
Kérdésed, véleményed van? 

Írj ide: billybones81@gmail.com